|
|
Barcelona Katalónia fővárosa, és leglakottabb városa, Spanyolország második legnagyobb városa. A Mediterrán parton terül el, a Llobregat és Besós folyók között, nyugatról pedig a Serra de Collserola szirt határolja.
Barelona golbális városnak van nyilvánítva, köszönhetően a pénzügyekben, kereskedelemben, médiában, szórakozásban, művészetekben, és nemzetközi kereskedelemben betöltött fontos szerepe miatt. Barcelona emellet egy fő gazdasági központ Európa egyik fő mediterrán kikőtőjének tulajdonosa, valamint reptere Spanyolország második legnagyobb reptere.
Letöltés PDF-ben
|
Hírek
Általános információk
Tömegközlekedés
Látnivalók
Történelem és kultúra
|
2012. 03. 22. - La Diada de Sant Jordi - Szent György Napja
Barcelona legjobb napja? Könnyű kérdés. Április 23., Szent György napja, La Diada de Sant Jordi, amely Barcelona Valentin napja. Egy nap, amikor mindennél több csókot osztanak, egy nap, amely édes és játékos, nagyon is idétlen és romantikus és 6 millió romantikus katalán szédül meg pirkadattól egészen napnyugtáig. Tovább olvasok...
|
|
2012. 01. 18. - 7. Nemzetközi Ütős Fesztivál Katalóniában
A katalán Barcelona L’Auditori hangversenytermében helyet kapó Nemzetközi Ütős Fesztivál egyformán szól az egyszerű triangulumról, a hangos basszus dobról és minden ütős hangszerről a két kategória között. A világ minden részéről érkező előadóművészek megmutathatják tehetségüket hagyományos és különleges, egyedi hangszereken egyaránt. További információrt kattintson ide.
|
|
2011. 10. 12. - 2. Carmen Amaya Flamenco Fesztivál
A fesztivál jól megmutatja a legjobb modern flamenco lényegét és spontaneitását. Több info...
|
|
2011. 08. 03 - La Festa Major Di Gràcia
A Festa Major de Gràcia Barcelona és környékének legnagyobb fesztiválja. Az utcai fesztivált alkalmanként félmilló ember is meglátogat. 2011-ben a 195. alkalommal rendezik meg. Augusztus 15-e, a Feltámadás Napja nemzeti ünnep. Tovább...
|
|
Lakosság: 1 615 908 főnyi lakosságával (2008) Barcelona a tizenegyedik leglakottabb település az EU területén belül
Időjárás: Barcelona meditterrán klímája miatt enyhe és nedves teleket tapasztalhatnak az idejárók, valamint meleg száraz nyarakat. A nyugat-atlanti széláramlatok is gyakran éreztetik száraz, alacsony páratartalmú hatásukat.
Vallás: Bár a lakosság túlnyomó része római katolikusnak vallja magát, jó számban forulnak elő egyéb vallási csoportok, úgymint evangélikusok, jehova tanúi, buddhisták és az emigrációnak köszönhetően muzulmánok is.
Pénznem: Barcelonában hivatalosan az Euro-t fogadják el.
|
 |
|
Reptérről
|
Reptéri transzferét közvetlenül lefoglalhatja az online foglaló weboldalunkról.
Barcelona reptéren a sofőrünk a terminálon belül fogja várni önöket, az érkezési csarnokban „Wizz” jellel a kezében.
Barcelona városában a sofőr az ön által választott hotel recepciójánál fog várakozni (ha magáncímről viszik, akkor a sofőr az épület bejáratánál fog várakozni,
|
|
Metró
|
Barcelona metrója a város központjában föld alatt, míg a külvárosban föld felett közlekedik. A jelenleg építés alatt álló két vonalat is beszámítva 2014-re 11 metróvonal lesz összesen 209 megállóval, és körülbelül 200 km-nyi összpályahosszal.
|
|
Busz:
|
Barcelona buszhálózata a metróhálózatnál is jobban lefedi a várost. Az alábbi egységekből épül fel: a város nappali buszhálózata, a város éjszakai buszhálózata, és egy túristabúszhálózat. A túristabuszok remek lehetőséget teremtenek a város megtekintésére a szolgáltató által üzemeltetett, nyitott tetejű emeletes buszokról. A hálózat három útvonalon közlekedik, és utasai ott és akkor szállnak fel/le, ahol kedvük tartja. Az éjszakai buszt Nitbusnak hívják.
|
|
Villamos:
|
Barcelonában három fő villamosvonal található meg. Ebből kettő modern, csúcstechnológiájú szerelvényekkel üzemel, míg a harmadik egy klasszikusabb vonal, régiebbi modellekkel.
|
|
Vasút:
|
A külvárosból a bevárosba való jutáshoz, a vasút a legjobb választás
|
A barcelonai tömegközlekedés árairól az alábbi táblázat tájékoztat:
|
Jegytípus
|
Ár(€)
|
|
Vonaljegy (Minden eszközre jó)
|
1.40
|
|
T10 jegy (10 jegyből álló tömbjegy)
|
7.85
|
|
Barcelona Card 2 napos
|
27
|
|
Barcelona Card 3 napos
|
33
|
|
Barcelona Card 4 napos
|
37,50
|
|
Barcelona Card 5 napos
|
44
|
Ciutat Vella
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Cituat Vella Barcelona 1. kerülete. A név óvárost jelent katalánul, utalva ezzel arra, hogy itt találhatóak meg Barcelona legrégebbi negyedei. Ciutat Vella a Földközi tenger és a l’Eixample negyed között található meg. A közfelfogásba a város központja. A Placa Catalunya Kataloniaszerte a legnépszerűbb találkozópont.
Az itt található La Rambla utca, mind a túristák, mind a helybéliek között igen nagy népszerűségnek örvend. A 1,2 km hosszan fútó fasorral szegélyezett sétálóutca köti össze a központi teret a Kolombusz Kristóf emlékművel.
El Raval negyed legendás az itt zajló élénk éjszakai életről, kabarékról, valamint prostitúcióról és bűnről. A negyed azonban az évek során megváltozott, és egy kisebb attrakcióvá nőtte ki magát. Szintén itt található Barcelona változatos emigráns közösségének jórésze. Velük lakik itt Barcelona jó pár művésze is ezzel a kultúra körében is népszerűvé varázsolva a negyedet. Rengeteg étterem, kocsma, és szórakozóhely található itt.
El Gótic, vagy másik nevén Barri Gótic Barcelona óvárosának központja. A La Rambla-tól a Vica Laietanaig nyúlik. A XIX. Században itt lezajló jó pár változás ellenére az itt fellelhető épületek nagy része a középkori időkben épült, de olyat is találhatunk, melyek Barcelona, a római település idejéből származnak. A négyszögletes római fal maradványai megtekinthetők a Tapineria és a Sots-Tinent Navarro körül. Szintén itt található meg el Call, a középkori zsidónegyed.
A La Ribera negyed jó pár épülete szintén a késő középkori időre vezethető vissza. A negyed a XIII.-XV. Századig a tehetősek kedvelt lakóhelye volt, mivel igen közel helyezkedett a tengerparthoz. Itt található a Szent Mária Bazilika, a Picasso Múzeum, a Barbier-Mueller múzeum, és a Textilmúzeum egy része. Egy másik érdekes látnivaló a Fossar de les Moreres, a spanyol örökösödési háborúk során elesett katalán harcosok tömegsírja.
Az utolsó negyed, Barceloneta jól ismert homokos strandjáról és számos étterméről és nightklubjáról a part mellett. Az elmúlt pár évben a strand homokjának minősége rengeteg ellentét forrásává vált, olyannyira, hogy 2008 februárjában a WHO külön bizottságot állított fel a strand homokjának vizsgálatára.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
L’Eixample
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Az Eixample (Katalánul „kiterjesztés”) Barcelona óvárosa és a XIX-XX. században épült korábban különálló kisvárosokból álló terület között fekszik.
Az Eixample-t leginkább hosszú egyenes utcáiról, hálózatmintás szerkezetéről, és négyzetes alapú épületeiről, és lecsapott sarkairól lehet felismerni. Ezt a tervet Ildegon Cerdá készítette. A jelenleg itt található üzletek nagy része már a kerület tervezése óta ugyanott található. A kerületet két részre osztják, az Esquerra de l’Eixample, és a Dreta de l’Eicample (Az Eixample bal és jobb oldala). Itt található Barcelona kínai negyede is.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
Montjuic
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Montjuic, szabad fordításban a „Zsidók Hegye”-t jelenti. Ilyen nevű kerület több Katalán városban is megtalálható, mint például Girona és Minorca. A barcelonai kerület egy széles, és meglehetősen alacsony domb, relatív lapos tetővel ami a kikötőre tekint. A domb keleti fele egy szinte merőleges meredély, ami a város kikötőjére teljes rálátást biztosít. A hegy 173 méter magas csúcsa jó pár erődítménynek szolgált otthonul, amiből a legutolsó, Castell de Mondtjuic a mai napig is látható. Az erőd a XVII. századból származik, de a XVIII. században is bővítgették még. 1842-ben börtönként szolgált, gyakran politikai foglyok számára, egészen Franco uralmának eljöttéig. Rengeteg kivégzés is itt zajlott. Az utolsó itt kivégzett ember Lluís Companys i Jover, a Katalán nacionalista vezető volt, 1940-ben.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
Les Corts
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Les Corts Barcelona negyedik kerület. 1897-ben alapították két korábbi kerület, Les Corts de Sarria, és Sarria bizonyos részeinek összevonásával. 82588 lakosa volta 2005 népszámlálás során, ezzel a város legkevésbé lakott területévé vált. A város északi részén terül el, nevét pedig a Latin cohors, cohortes szóból kapta (vidéki házak), utalca ezzel a helyi római villákra melyek már a terület XX. századi városiasítása óta itt állnak.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
Sarrià-Saint Gervasi
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Sarrià-Sant Gervasi Barcelona legnagyobb kerületei közé tartozik, a város északnyugati részén található meg. Megalapításakor több helyi falu (Sarria, Vallvidrera, Santa Creu d’Olorda, és Sant Gervasi de Cassoles) összevonásával hozták létre. Sarria, a falu egy ősi római kolónia volt, a fennmaradt írásos dokumentumok egészen 987-ig nyúlnak vissza. Ma Sarria megtartja a falusi atmoszféráját, még annak ellenére is, hogy Barcelona központjában fekszik. A korábbi házak helyére épülő nagy modern házak azonban ezt a kedves hangulatot nagyban veszélyeztetik. A Collserola hegy egy része is ehhez a kerülethez tartozik, ahol a Tibidabo, és a Fabra obzervatórium lelhetőek fel, valamint közkedvelt hely a turisták számára, akik biciklivel, vagy gyalog is meghódíthatják a helyet, illetve a Sant Cugat felé vezető úton állnak itt meg egy kis nézelődésre.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
Gràcia
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Gràcia kerületében találhatóak meg a Vila de Gracia, Vallcarca, i els Penitens, El Coll, La Salut, és a Camp d’en Grassot i Gracia Nova negyedek. Gracia a hatodik kerület. 2005-ben 120 087 lakost számláltak a kerületben. A Gracia 1626-ban alapült meg, Karmeliták egyik beavatottja által, aki itt alapította meg a „Nostra Senyora de Gracia” kolostort. Barceloina 1897-ben hódította meg a falcat. Az egyik legismertebb látványossága a helynek a Parc Güell, amit Gauri tervezett, és az El Carmel hegyen található. Casa Vicens, Gaudí első fontos alkotása szintén itt található meg.
Gracia colt az eredeti otthona a Teatra Lliure-nak, Spanyolország egyik legrangosabb színházának (a színházat most már Montjuic-ba költöztették).
Minden év augusztusában Grácia egy 8 napos fesztivált rendez, „festes de gracia” néven, ami Barcelona legnagyobb fesztiváljainak egyike.
.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
Horta-Guinardó
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Barcelona Horta-Guinardó névre hallgató kerülete a város észak-keleti csücskében található meg. Két igen heterogén területéről származik a városnak: Horta, és el Guinardó, amik együttesen 11,92 négyzetkilométer területet foglalnak el, ezzel lefedve a város teljes területének 11,9%-át. A kerületet 169 920 fő lakja, a 2005-ös népszámlálás szerint, azonban az adatok szerint a népesség csökkenőben van. A helyet az utcák meredeksége, és a környező hegyek jellemzik.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
Nou Barris
|
Éttermek
Az ön hirdetésének a helye!
|
 Nou Barris 1984 óta Barcelona X. kerülete. A név az eredetileg 9 negyedre utal, ami mostanra már tizennégy. Körülbelül 8,04 km2 területen fekszik el. A város északi területén helyezkedik. 1998-ban 163 837 lakosa volt, ami a 1991-es csúcsnál 20 000 fővel kevesebb. Itt található meg a legnagyobb cigány népesség.
|
|
Kávézók
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Szórakozóhelyek
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Vásárlás
Az ön hirdetésének a helye!
|
|
Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.
I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.
I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.
414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.
716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.
801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává vált.
A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.
1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.
1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagymultúbarcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.
1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.
1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.
1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.
1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.
Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuic hegye volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a San Jordí Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.
Barcelona a spanyol és katalán futball fellegvára
|
|
Barcelona
Barcelona - Átalános Információ
Eső 16 oC